Február 24-én, a több hónapig tartó előkészületek után végre elindultak a romakép-kurzusok. Az előzményekről dióhéjban : az ELTE MMI MMI Film-, Média- és Kultúrakutatási doktori programjának (vagy ahogyan én szeretem nevezni, a György Péter-iskolának) doktor jelöltjeként indítottam a tanszéken két kurzust BA-s hallgatóknak, amelyeknek a témája a romaábrázolás. A kurzusok tervezéséhez anyagi (ösztöndíj) és módszertani (workshopok) segítséget kaptam a CEU Curriculum Resource Center-étől.
A „Romaábrázolás a kortárs kultúrakutatások tükrében” az egyetemen, hagyományos szemináriumi formában („médiaelemzés” tantárgycsoportban meghirdetve), míg a Romakép Műhely csütörtök esténként a DocuArtban, nyilvános formában zajlik. Ennek az eljárásnak van egy kiváló hagyománya a filmes tanszéken: Gelencsér Gábor tartott remek, filmes óraként meghirdetett vetítéssorozatokat az Örökmozgóban, Teszler Tamás Zöld Holló Filmklubjában.
A választás több okból esett a DocuArtra: a kiváló atmoszférájú dokumentumfilmes mozi könnyen elérhető helyszínen, a Ráday utcában, tehát az egyetemhez is közel van. A filmklub témája kiválóan illik a mozi és üzemeltetői által képviselt szellemiséghez, a dokumentumfilmezés és antropológiai filmkészítés iránt elkötelezett szervezők munkájához (és a szűk, de hasonló érdeklődésű közönséghez). Nem utolsósorban az együttműködés kialakítása is zökkenőmentesen zajlott, mivel évek óta munkakapcsolatban vagyunk. A mozit bérleti díj nélkül kaptuk meg csütörtök estére, bevételük az eladott jegyek árából származik. (Januárban ugyan beadtunk egy filmklubos pályázatot az NKA-hoz, de elnyerésére kevés esély van, ismervén a jelenlegi zavaros és szűkös helyzetet.)
A koncepcióm az volt, hogy a két, párhuzamosan futó kurzus közül az egyik elméletibb, a másik gyakorlatibb jellegű, de az órák témája szorosan kapcsolódik. Így a hallgatók a délben közösen feldolgozott anyagot este a vetítéseken hasznosíthatják. A kurzusok követelményeinek kialakításánál szintén együtt kezeltem a két tananyagot: a hallgatók választhatnak, melyik órára készülnek: vagy az egyetemi előadások egyik témájából készítenek referátumot, vagy az egyik vetítés utáni beszélgetésében vesznek részt. Az órai munkát és a felkészülést nagyban megkönnyíti egy dvd-rom (digital course reader) használata, amit Hajnal Ernő informatikussal készítettünk az ELTE Stúdiójában. Ez órákra lebontva tartalmazza a kötelező és ajánlott irodalmakat szkennelt vagy pdf formátumban, illetve az összes vizuális anyagot (fotókat, festményeket, filmrészleteket), amelyeket órán elemzünk. Ha a hallgatók élnek a lehetőséggel, az órák előtt, után módjuk van előre vagy újra megnézni mindent, amiről beszélgetünk.
A csoport létszáma épp megfelelő a szemináriumi munkához, tíz-tizenöt fő. (A docuartos vetítéseket önálló kurzusként mindössze hárman vették fel.) A rugalmas rendszernek köszönhetően a hallgatók között nagyobb arányban vannak szabad bölcsészek filmes, kommunikáció szakiránnyal, de többen jöttek a társadalomtudományi tanszékről, sőt van két pedagógia és óvodapedagógia szakos hallgató is.
Ismerkedésképp az érdeklődés szóbeli indoklása helyett azt kértem, írjanak röviden egy roma reprezentációval kapcsolatos (negatív vagy pozitív) élményükről. Hihetetlen érdekes volt szembesülni a választások sokféleségével és azzal, a példák mennyire kifejezőek: árulkodnak egyéni alkatról, érdeklődésről, tudásszintről, a romák iránti attitűdökről, sőt érzelmekről is. Egy kutatást lehetne alapozni egy ilyen felmérésre.
